L�

�rtelmez�si kulcs: utaz�s , er� �s szabads�g

Akt�v id�szak: eg�sz �vben

A l� k�r�l rengeteg legenda �s m�tosz alakult ki . Eg�sz k�nyvet lehetne �rni a l� jelent�s�g�r�l �s a hozz� t�rsul� jelent�sekr�l , hiszen egyetlen m�s �llat sem j�tszott akkora szerepet a  civiliz�ci� elterjed�s�ben , mint a l� . A l�hoz k�t�dnek temet�si r�tusok , de a sz�let�s k�pzetk�re is : h�t�n az ember be �s kilovagol a vil�gb�l . Odin , az �szaki isten egy nyolc l�b� parip�n lovagolt , m�g a hindu mitol�gi�ban Sz�rja, a napisten hintaj�t cs�d�r�k h�zt�k , mik�nt a g�r�g mitol�gi�ban Apoll�n�t is . A k�nai asztrol�gia szerint a l�hoz a k�ny�rg�s �s a r�besz�l�k�pess�g fogalmai t�rsulnak . Emellett a szabads�got is szimboliz�lja , m�gpedig a f�ktelen szabads�got . A k�nai asztrol�gia szerint l� jegy�ben sz�letett emberek bar�ts�gosak �s v�llalkoz� szellem�ek , �s hajlamosak a hirtelen indulatokra �s �rzelmekre . A l� megszel�d�t�se el�tt nagy t�vols�g v�lasztotta el egym�st�l az egyes n�peket �s kult�r�kat , kev�s kapcsolat volt k�z�tt�k . K�s�bb az �let legfontosabb ter�letein szolg�lta az embert : az utaz�sban, a h�bor�ban, �s a f�ldm�vel�sben . M�ra szerepe f�leg a szabadid�s tev�kenys�gekre , illetve bizonyos m�rt�kig m�rt�kig a mez�gazdas�gra korl�toz�dik , pedig kimer�thetetlen ereje van .  A l�nak k�sz�nhet�en a f�ld n�pei k�zelebb ker�ltek egym�shoz . A l� tette lehet�v� , hogy az emberek elhagyj�k a t�rsadalom k�nyszer�t� korl�tait , �s szabads�got tal�ljanak maguknak . Hozz�seg�tette az embert az utaz�shoz , ez�ltal az �let sokf�les�g�nek felfedez�s�hez . A l� fens�gess�ge a mai embert is leveszi a l�b�r�l , elb�v�li, hogy lovagl�s k�zben � maga is a f�ldi vil�g f�l� elmelkedik  �s �jra �t�lheti a saj�t erej�t �s fens�gess�g�t. A lovagl�st t�b k�lt� is a rep�l�shez hasonl�totta , a sz�l erej�hez �s a tenger habj�hoz . A l�nak bels� adotts�ga van a j�vend� meg�rz�s�hez . T�bb legenda sz�l j�v�be l�t� l�r�l . A l� olyan szimb�lum , amely az ember m�gikus mivolt�t fejezi ki . A l�hoz k�t�d� szimbolika �sszetett . Kifejezhet utaz�st �s halad�st , sokszor tal�n �pp az�rt jelenik meg az embern�l , hogy ebben seg�tse �t . Ugyanakkor a v�gyakat , f�k�nt a szexu�lis v�gyakat is jelk�pezi . A cs�d�r gyakran el�fordul a szexualit�s jelk�pek�nt. A cs�d�r megszel�d�t�se teh�t egyben a szexualit�s �s egy�b vesz�lyes v�gy megf�kez�se is . Mint az a h�zi�llatokra jellemz� , l� is sokf�le l�tezik , �s mindnek megvan a maga egyedi jellegzetess�ge . Lovagl�s, sz�nt�s, vontat�s – a l� ma is t�bb funkci�t l�t el . Az ember akkor �rtheti meg igaz�n totemlova jelent�s�g�t , ha megtudja �llap�tani a fajt�j�t . Ma m�r ugyanis a lovakat konkr�t c�lra teny�sztik , ez�rt a t�pus meghat�roz�sa seg�thet meg�llap�tani, hogy az adott l� milyen c�lokat szolg�lhat az illet� �let�ben. Teh�t a konkr�t a lovat az embernek meg�ra vonatkoztatva kell megvizsg�lnia . Milyen sz�n� ? Milyen fajta ? Hogyan szokott megjelenni neked : fut , vagy mindig �llni l�tod ? �s csak n�zed vagy lovagolsz is rajta ? Ha valakinek az �letben megjelent a l� mint totem , akkor elj�tt az ideje annak, hogy megvizsg�lja �let�ben a szabads�g �s az utaz�s k�rd�sk�r�t . �gy �rzed , hogy g�zsba van k�tve ? Tov�bb kellene l�pni, vagy m�sokat kellene elengednie ? Itt az ideje, hogy szabads�god �s er�d �leted �jabb ter�letein bontakoztasd ki ? Kiveszi a r�sz�t a k�rnyezet�ben az emberi kult�ra seg�ts�g�b�l ?   �s m�sok �n k�r�l ? �rt�keled mindazt , amit a civiliz�ci� ny�jt sz�modra ? A l� �j utaz�sokat hoz el az ember sz�m�ra . Megmutatja , hogy mik�nt lovagolj olyan �j ir�nyokba , amelyek seg�ts�g�vel megtal�lhatod szabads�god �s hatalmad .

Forr�s: Az �llatok szimbolik�ja (k�nyv)