M�g n�h�ny sz� a padozatokr�l

Az el�z�ekben le�rt padl�burkol�-anyagok k�z�l v�laszthatunk felfog�sunk, �zl�s�nk, anyagi tehets�g�nk szerint, de meggondol�sunkat - ha lehet - lovaink (mely egyben a saj�tunk is) j�l felfogott �rdeke vez�relje.
Majd' elfelejtettem - de �gy van ez a gyakorlatban is -, hogy szinte elk�sve gondolunk egy - pedig igen fontos - dologra. Nevezetesen arra, hogy a padl�szintjeink hogyan helyezkedjenek el egym�shoz k�pest. Vegy�k b�zisszintnek az ist�ll� folyos�j�t. Ehhez k�pest a bokszok padl�szintje lehet feljebb, lejjebb (ez a szintk�l�nbs�g 4 cm-n�l ne legyen nagyobb), vagy egy szintben. L�ttam �n m�r mindh�rom esetet egy �s ugyanazon ist�ll�ban is.
Aki a boksz padl�j�t lejjebb tette, azzal �rvelt, hogy �gy nem sz�r�dik ki a szalma. Igaz. De ezt a bokszot felmosni csak �gy lehet, mint a konyh�t - v�d�rrel vagy sehogy.
Aki magasabbra tette, azt mondta, hogy �gy minden l� rendesen kifolyik, a tol�ajt� als� r�sze r�takar a "k�sz�bre", nincsen balesetvesz�lyes r�s. A szalmas�pred�khez meg van c�lszersz�m. Igaz. Aki egy szintbe rakta, azt mondja: nem csetl�nk-botlunk, a szalm�t a vasvilla hegy�n visszasz�rjuk, a marad�k meg legyen a sepr� dolga.(Ha takar�t�skor ki-be tehet� botl�f�t tesz�nk az ajt�nk m�g�, akkor m�g ezt sem kell. Viszont akkor a bokszok sz�l�n�l k�zvetlen�l nem lehet, csak egy igen sek�ly foly�k�t elhelyezni az �bl�t�v�z elvezet�s�re.) T�n ez a legjobb megold�s (nekem, botl�fa n�lk�l).

Bokszok kialak�t�s�nak �ltal�nos elvei

M�retek: a mell�kelt t�bl�zat n�metes precizit�ssal adja meg:
Elfogadott a min. 3x3 m-es belvil�g, rendes lovard�ban felfog�som szerint enn�l �gy 15%-kal nagyobbat, legal�bb 3,50 x 3,20-asat, �s m�g t�bbf�le m�ret�t illene k�sz�teni, cs�d�r�knek, nagyobb lovaknak, csik�s kanc�knak.
Az ajt�k lehetnek ny�l�- �s tol�ajt�k, tokbelm�ret�k legal�bb 1,3, de ink�bb 1,4 m legyen. Tol�ajt�t bal k�zzel balfel� j� h�zni, ny�l�ajt� mindig kifel� ny�ljon, �s bal k�zzel balfel� (l�ttam befel� ny�l�t is, ez�rt jegyeztem meg k�l�n). Ha a bokszajt� fels� r�sze nem r�csozott, ott javaslom, hogy a magass�ga legyen legal�bb 1,45-1,50 m. Tan�ja voltam, amikor egy nagy tud�s�, nagy gyakorlat� lovas szakember elh�zta a reteszt, benyitni k�sz�lve az egyik l�hoz, �s ha az ajt� nem ilyen magas, ma nincs k�z�tt�nk. Akkor, egyszer elfelejtett sz�lni, a l� �lm�b�l felriadva r�gott. �s tal�lt volna. Ny�l� ajt�kn�l attrakt�vnak sz�nt formai kialak�t�shoz a hegyes sz�g� csatlakoz�sok, �lek �letvesz�lyesek. M�g csukott �llapotban is egy fennfelejtett k�t�f�k is nagyon komoly gondot okozhat. Erre egy p�lda: A z�rakn�l, reteszekn�l az a k�v�nalom, hogy se nyitott, se csukott ajt�n�l ne lehessen beleakadni, �s az unatkoz� lovunk se tudja kital�lni, hogyan hat�stalan�tsa. Egy kedves, sz�p, szellemes megold�s.
(. Csak van rajta valami v�delem az orral kipiszk�l�s ellen is.)
A tol�ajt�k nyitott �llapot�n�l annak als� vezet�elemei gyakran kellemetlen�l �s �les sark�an a folyos� fel�li t�rbe �llnak be, ami s�r�l�st okozhat. Kis gondoss�ggal, gondolkod�ssal, tervez�ssel az als� megvezet�s is elrejthet�. Igen sok baleset ismert, ami a padl� �s a f�gg�leges elemek tal�lkoz�s�n�l el�fordul� r�sb�l ad�dott (ajt�-padl�, padl�-boxv�laszfal k�z�tt). Itt 3-4 mm-n�l nagyobb r�s elfogadhatatlan.
A bokszok m�szaki peremfelt�­teleinek legink�bb a baleset-megel�z�s felt�teleit kell kiel�g�tenie, hiszen a forma divat, kor, rendelkez�sre �ll� anyagok, p�nzbeli lehet�s�gek, j�, vagy rossz �zl�s szerint szesz�lyesen v�ltozhat. A l�r�g�s viszont nagyon r�g�ta, v�ltozatlanul hatalmas, �s olyan, mint a f�ldreng�s, vesz�lyes �s kisz�m�thatatlan, tov�bb� "mint a ny�ri ruha mell�nye: r�vid �s c�ltalan." (Rejt� J.)
Viszont tudnunk kellene, milyen er�hat�sok �rhetik az egyes szerkezeti elemeket, igaz�b�l mekkora is a l�r�g�s, azt�n meg, hogy milyen egy�b vesz�lyek leselkednek m�g a ketrecbe k�nyszer�tett szeg�ny p�r�ra. El�sz�r ess�k sz� a bokszelv�laszt� falakr�l, frontoldalakr�l. �s most s�t�t k�pet festek. Kisz�m�that�, hogy mekkora er�vel k�pes elr�gni mag�t a l� a talajt�l, ha tudjuk, milyen magasat k�pes ugrani. Hihetetlen sz�mok j�nnek ki, t�bb tonn�s nagys�grend�ek. Azonban ekkora erej� r�g�sra a bokszban nem kell sz�m�tanunk. M�gis, mekkor�ra.? Azt nagy biztons�ggal lehet �ll�tani, hogy 1,40 m hossz�, k�t v�g�n megt�masztott (ez az �tlagos t�maszk�z), 40 mm vastag, 15 cm sz�les, I. oszt�ly� kem�nyf�b�l (ilyenek az ak�c, a t�lgy) k�sz�lt pall�t bokszban, r�g�ssal l� m�g nem t�rt el. Ezt m�rt�kad�nak tekintve, a statikai sz�m�t�s (m�rs�kelt dinamikus t�nyez�t figyelembe v�ve) megd�bbent�en kicsi, 6-8 kN-os (600-800 kp) r�g�er�t eredm�nyez (aki nem hiszi, sz�moljon ut�nam). Ekkor�t joggal felt�telezhet�nk b�rmely l�t�l. Ezt az eredm�nyt az�rt fontos tudnunk, mert ha ekkora er�vel terhel�nk p�ld�ul egy szint�n ak�c, de sok ist�ll�ban l�that�, 2,5 cm vastags�g� deszka v�laszfalat, akkor az menthetetlen�l t�rik. Nem is a t�r�s t�nye maga a vesz�lyes, hanem az, hogyha a l� az �tf�r�d� l�b�t nem tudja visszah�zni, ott szakad minden �n, izom szanasz�t. igazi katasztr�fahelyzet. Hogyha viszonylag kev�s az ilyen t�pus� baleset (m�r amikor v�konyabb a deszka), azt ahhoz tudn�m hasonl�tani, mint amikor a jap�n fick�k t�rik a cserepeket. Egy �tlagembernek is lehet akkora �t�ereje (az �t�er� a megmozgatott t�megt�l �s a sebess�gt�l f�gg), csak a pontoss�gban van a k�l�nbs�g, nevezetesen nem j� helyen tal�lja el, neki az�rt nem siker�l. A l� is legt�bbsz�r (szerencs�re) pontatlan, de ez a v�letlenen m�lik (esetleg, ha egy - m�g z�mm�g� - legyet ragasztan�nk valahogy a m�rtani k�z�pre.). Az a legkisebb baj, ha a deszk�zatot tart� ac�lszerkezeteinket �jra �s �jra vissza kell falaznunk, betonoznunk. Azt csak a p�nzt�rc�nk b�nja �s nem a l�. Ne legyenek ill�zi�ink, a falazott bokszelv�laszt� falak sem ny�jtanak t�bb statikai biztons�got, sim�n kiborulhat ekkora er� l�tt�n, a vesz�ly az�rt kisebb, mert itt nem olyan nagy a beszorul�s vesz�lye, tov�bb� az a n�zet sem �llja meg a hely�t, hogy k�t deszka kitesz egy pall�t (2,5 cm plusz 2,5 cm nem egyenl� 5 cm!), sokkal kevesebbet b�r! (Tov�bb� a jap�n fick� is csak egy cserepet t�r, �s az t�ri a t�bbit!) A v�laszfal felett van �ltal�ban a r�cs. A r�cs is k�l�n�s vesz�lyforr�s lehet, ha nem el�g teherb�r�, �s az oszt�sk�z nem el�g s�r� vagy nem el�g t�g. A biztons�g als� hat�ra a 20 mm k�ls� �tm�r�j� ac�lcs� (MSZ A38) 2 mm falvastags�ggal, 8 cm-es tengelykioszt�ssal. Ez ny�jtja azt a biztons�got, hogy a cs�veket a r�g� pata nem tudja sz�tfesz�teni annyira, hogy az �tf�rjen �s beszoruljon. Bizonyos forr�sok azt mondj�k, hogy fejmagass�gban az orr�sz �s a fej beszorul�s�nak a vesz�lye akkor �ll fenn, ha a cs�vek 17 �s 34 cm k�z�tti r�skioszt�s�ak. Miut�n magam l�ttam, amikor egy darazsat a S�ni az alacsony mennyezeten pontosan eltal�lt, nem tenn�k k�l�nbs�get fejmagass�g �s egy�b v�lt r�g�smagass�gok k�z�tt. Ezenk�v�l olyan kialak�t�s �letvesz�lyes, ahol a l� �t tudja dugni a fej�t, �s ott el is ford�thatja, de elford�tva nem tudja visszah�zni (p�nikba esik, �s k�ptelen visszaford�tani a fej�t). (K�pzelj�nk el pl. egy kb. 30 cm sz�les �s 50 cm-n�l magasabb ablakot, ny�l�st, vagy ugyanezt elforgatva.)
Ugyanilyen eset megt�rt�nt, ahol a boksz alacsonyan l�v� fels� gerend�ja �s a mennyezet k�z�tt volt ilyen kev�s hely, ott a l� v�zszintesre elford�tva dugta �t a fej�t, �s sajnos felakasztotta mag�t. Furcsa m�don az egyik legnagyobb biztons�got ny�jt� r�csozatot a 10x10 cm-n�l kisebb oszt�s�, ak�r csak 6-8 mm �tm�r�j� betonac�l h�l�b�l k�sz�lt megold�s adja, ez egyben a legolcs�bb is. K�ts�gtelen, hogy nem olyan sz�p, �s el�g nehezen tiszt�ntarthat�. Viszont a fent eml�tett vesz�lyforr�sok mindegyik�t kik�­sz�b�li. A v�kony, 10-12 cm �tm�r�j� fat�rzsekb�l kialak�tott, �tl�that� bokszelv�laszt� s�vn�l (1,4 m felett) is a fenti f�gg�leges oszt�sk�z szab�ly �rv�nyes, azaz a r�sek nem lehetnek 5-6 cm-n�l nagyobbak. V�gtelen�l bar�ts�gos �s k�lts�gk�m�l� megold�s, amelyet az �rbotty�ni �reg, beteg, s�r�lt lovak�rt alap�tv�nyn�l l�ttam (www.bottyanequus.com, R�dei Attil�n� �va �s R�dei Attila munk�ja).

Ajt�k, kapuk

Az ist�ll�k kapukialak�t�sa megint csak ig�ny k�rd�se, �ltal�ban a javasolt legkisebb m�ret 2,6 m sz�les, 2,4 m magas k�tsz�rny� felny�l� vagy tol�kapu eset�ben. Ezen fel�l a m�reteket az ist�ll�ban mozgatott j�rm�vek, eszk�z�k m�retei hat�rozz�k meg, de egy ajt�sz�rny, f�leg, ha felny�l�, ne legyen 1,4 m-n�l nagyobb, nehezen mozgathat�. A kapun�l az ajt�f�lf�kn�l a tokhoz r�gz�tett, f�gg�leges tengelyen elforg�, 5-8 cm �tm�r�j� fahenger igen j� szolg�latot tehet a v�ll- �s cs�p�lever�sek megel�z�s�ben. A kapuk, ha felny�l�k, a z�rts�got a b�s�ges szell�z�s lehet�s�g�vel kombin�lva lehetnek v�zszintesen osztottak, vagy a fels� r�szben k�l�n ny�l�sz�rnnyal ell�tottak. Igen gondos �p�t�nek javasolhat� a kapu als� r�sz�ben kialak�tott, v�zszintes zsalug�ter elhelyez�se a szab�lyozhat� szell�ztet�s �rdek�ben. Az ist�ll�ban szerkezeteinkhez sok f�t haszn�lunk, tulajdonk�ppen ak�r mindent el is tudunk k�sz�teni f�b�l. Amire a faanyagok felhaszn�l�s�n�l a szil�rds�gi tulajdons�gain t�l figyelemmel kell lenn�nk, hogy amihez hozz�jut, azt a l� sz�t is r�gcs�lja, kiv�ve, ha ak�cb�l, csert�lgyb�l vagy t�lgyb�l k�sz�l. J� lenne sok feny�t haszn�lni ott, ahol nem a r�g�s�ll�s�g a l�nyeg, hiszen j�l megmunk�lhat�, kit�n� �s sz�p anyag. A baj az, hogy a l� egyik kedvenc csemeg�je.
L�tezik egy anyag, az Auro, mely erre is megold�st ad. A l� nem nyalja meg, mivel a benne l�v� citrusolajok riasztj�k. A kezel�sn�l sz�mtalan kezel�si m�d k�z�l lehet v�lasztani. A bevonatok az adott ig�nybev�telnek �s rendeltet�s�knek megfelel�en id�j�r�s- �s v�z�ll�ak, ellen�llnak az UV-sug�rz�snak, kem�nyek �s kop�s�ll�ak. Nem tartalmaz a szintetikus anyagokra jellemz� ismeretlen, gyakran eg�szs�gk�ros�t� anyagokat. Az �sszetev�k term�szetes, �vmilli�k �ta ismert anyagok. Sem felhord�skor, sem haszn�latba v�tel ut�n nem bocs�t ki eg�szs�gk�ros�t� anyagokat. A term�k �g�sk�sleltet�, a vegyszert szinte bez�rja, m�g a magas p�ratartalom mellett sem engedi kiold�dni, az ist�ll� leveg�j�be jutni. Rendk�v�l j� gomba- �s rovarmentes�t� szer.