�rtelmez�si kulcs : oltalmaz�s , r�tus , h�s�g �s szellem

Akt�v id�szak : eg�sz �vben teliholdkor �s sz�rk�letkor

A farkas val�sz�n�leg a legf�lelmetesebb eml�s .�ll�t�lagos hidegv�r� kegyetlens�gr�l t�rt�netek eg�sz sora kering az emberek k�z�tt. Noha val�ban sok t�rt�net �ll�tja az ellenkez�j�t, val�j�ban semmif�le bizony�t�k nincsen arra , hogy egy eg�szs�ges farkas valaha is megt�madott �s meg�lt volna embert . A negat�v be�ll�t�ssal szemben tulajdonk�ppen �ppen az ellenkez�je annak, amilyennek lefestik : bar�ts�gos, k�z�ss�gben �l� �s igen intelligens �llat . A csal�d ir�nt elk�telezetts�ge er�s �s szil�rd, �s a k�z�ss�gen bel�l az egyedek szigor� szab�lyok �s el��r�sok szerint �lnek . A farkas a vad szellem megtestes�t�je . Sz�mtalan pozit�v tulajdons�g�nak k�sz�nhet�en nem csoda, hogy az indi�nok �s m�s n�pek gyakorlatilag isten�tett�k . Sokan gondolj�k �gy, hogy az arra a k�rd�sre adott int�zm�nyes �s �sszt�rsadalmi v�lasz , hogy a farkas maradjon-e v�dett �llat, �s visszatelep�ts�k-e azokra a helyekre , ahonnan valaha kitiltott�k , meg fogja mutatni, hogy Amerika mennyire veszi komolyan a term�szetv�delmet . A farkas a szabad �s romlatlan vadon igazi szelleme . �szak-Amerik�ban sokf�le farkas �l . A v�r�s farkas a legkisebb termet� faj, de ez szabadon tal�n m�r nem is fordul el� , hab�r t�rt�nnek er�fesz�t�sek a visszatelep�t�s�re . Territ�riuma az Egyes�lt �llamok d�li r�sz�n volt . A mexik�i farkas az elterjedtebb sz�rke farkas egy alfaja, �s az Egyes�lt �llamok d�lnyugati ter�letein �s Mexik�ban �l . Ezt is szinte kipusztul�sig vad�szt�k , �gy ma egy teny�szt�si program r�szek�nt pr�b�lj�k �jra szapor�tani . Alighanem a sarki farkas �rizte meg legtiszt�bban az �si v�r�t . T�l�l�s�t annak k�sz�ntheti , hogy az �szaki-sark k�rny�k�nek elszigetelt ter�letein �l. A sz�rke vagy m�s n�ven kanadai eredeti farkas a legismertebb . Napjainkra azonban csak Alaszk�ban, Kanad�ban �s a Nagy-tavak k�rny�ki ter�leteken tal�lhat� meg , mivel az orsz�g t�bbi r�sz�n a vad�szat kipuszt�totta . Neve ellen�re ez a faj nem mindig sz�rke : a sz�rke mellett lehet fekete , barna, feh�r vagy ezek k�l�nb�z� kever�ke. A farkassal kapcsolatos legnagyobb t�vhit a m�ret�re vonatkoz�an  alakult ki , ugyanis nem olyan nagy , mint azt  a legt�bb ember k�pzeli . Vastag bund�j�nak k�sz�nhet�en nagyobbnak l�tszik a t�nyleges termet�n�l , de m�g �gy sem nagyobb egy j�l megtermett n�metjuh�sz kuty�n�l . A farkas sok tekintetben ragaszkodik a r�tusokhoz , ak�rcsak az ember . Pontosan meghat�rozott szab�lyok szerint �l . Vannak bizonyos territ�riumai, amelyek szentek sz�m�ra . K�z�ss�gi viselked�se hierarchikus rendszerre �p�l , amelyen bel�l minden egyednek megvan a maga helye �s feladata . L�tezik egy domin�ns h�m �s egy domin�ns n�st�ny . A farkas ok n�lk�l nem kezd harcba , s�t gyakran ink�bb elker�li azt .Noha igen er�s �llat, az ellent�tek ritk�n v�gz�dnek komoly �sszecsap�sban : a dominancia biztos�t�shoz t�bbnyire egy pillant�s , egy testtart�s vagy egy mordul�s is el�g . �ltal�ban nem k�rkedik az erej�vel , de ha sz�ks�ges, de tudja bizony�tani f�l�ny�t . Ez is r�sze a farkas tan�t�s�nak . Megtan�tja az embernek , hogy tudja , ki �, �s hogyan fejlessze ki mag�ban az er�t , a hat�rozotts�got �s a magabiztoss�got �gy, hogy ne kelljen minduntalan bizonygatnia �s demonstr�lnia kil�t�t . A farkas kommunik�ci�s rendszere igen �sszetett, amely a testnyelvre �p�l . A fej mozdulatainak , a feltartott faroknak , a k�zvetlen szemkontaktusnak mind fontos eleme van . Ezek gyakran �sszetett �s nehezen megfejthet� jelent�startalmakat hordoznak , de minden farkas megtanulja k�ly�k kor�t�l kezdve, hogy mik�nt �rtelmezze �ket , �s hogyan kell reag�lni r�juk . Az emberhez hasonl�an a farkasokn�l is az arc a k�zpontja a vizu�lis k�zl�seknek : minden egyes kifejez�snek jelent�se van , k�l�n�sen a hangulatok kimutat�s�ban van szerep�k . Emellett a farkas a farka helyzet�nek jelz�sei r�v�n is kommunik�l . Akinek a farkas a totem�k , azok szint�n nagyon j�l fejezik ki magukat a kez�k , az arcuk, �s testtart�suk vagy m�s testi eszk�z seg�ts�g�vel . Ha valakinek m�gis neh�zs�geket okoz , hogy j�l �rz�keltesse hangulat�t vagy valamilyen elk�pzel�s�t a t�bbiekkel, annak �rdemes taulm�nyoznia a farkas szok�sait, �s elm�lkednie ezekr�l . Ebb�l meg fogja tanulni, hogy mik�nt tegye hat�konny� sz�beli k�zl�seit a megfelel� testnyelvi eszk�z�kkel . A farkas azonban a testbesz�d mellett bonyolult hangjelekkel is kommunik�l : �v�lt ,von�t , ny�sz�t, morog �s m�g ugat is . Mag�nak a farkas�v�lt�snek- ami j�l ismert az emberek k�r�ben- is rengeteg jelent�se van : lehet olyan h�v�jel , amellyel a falk�ba h�vj�k egym�st, vagy amivel bet�jolj�k egym�s tart�zkod�si hely�t  lehet az �dv�zl�s jele , illetve szolg�lhat territ�rium kijel�l�s�re is : Ezenk�v�l id�nk�nt puszta �lvezet�rt is von�t . A falk�n bel�l mindenki tudja a maga hely�t a t�bbiekhez viszony�tva . Az a ritu�lis viselked�s , ami a farkasok egym�shoz viszony�tott rangj�t hivatott megteremteni , szint�n r�sze a farkas var�zserej�nek . A farkas falka nem teljesen �nk�nyuralmi rendszer , ahol a domin�ns egyed a hatalom kiz�r�lagos gyakorl�ja , de nem is demokr�cia . Id�nk�nt mindk�t ir�ny�t�si m�dszer el�fordul , �s ez a rugalmass�g  a farkas falka siker�nek a kulcsa . A farkast�l az ember megtanulhatja a helyes vezet�i strat�gi�t , az egyeduralom �s a demokr�cia k�z�tti egyens�ly kialak�t�s�t . Azt is megtan�tja , hogy mik�nt teremthet az ember a r�tusok seg�ts�g�vel rendet �s harm�ni�t az �letben . Seg�ts�g�vel megtanulhatja mindenki , hogy az igazi szabads�ghoz fegyelemre van sz�ks�g . A domin�ns h�m �s domin�ns n�st�ny gyakran eg�sz �letre sz�l�an v�lasztj�k egym�st t�rsul .        

A farkas kiv�telesen intelligens �llat. Let�r az �tr�l , hogy elker�lje a bajt . Vannak akik �gy v�lik , hogy a farkas a holl�t haszn�lja l�gi felder�t�k�nt , hogy a lehets�ges �lelem forr�sok felkutat�s�hoz . Az eszkim� mitol�gia szerint a holl� kapcsolatban �ll a j�vorszarvassal , �s mivel a j�vorszarvas a farkas potenci�lis zs�km�nya, a holl� hozz� is k�thet� . A holl� val�ban gyakran k�veti a farkast , id�nk�nt el�re rep�l , majd letelepszik egy f�ra , megv�rja m�g a farkas elmegy mellette , majd ism�t tov�bbrep�l . A farkasnak fantasztikusan j�k az �rz�kszervei, k�l�n�sen a szagl�sa, amely az emberekn�l �ll�t�lag sz�zszor jobb  . A szagl�s j� megk�l�nb�ztet� �s �t�l�k�pess�ggel ruh�zza f�l a farkast ,mert metafizikai �rtelemben a spiritu�lis idealizmussal �ll �sszef�gg�sben emellett a hall�sa is kit�n�. Vad�szatai sikeress�g�t j�r�sz a szagl�s�nak �s a hall�s�nak k�sz�nheti . Ez arra figyelmezteti a farkas totem� embereket , hogy figyeljenek oda bels� hangjaikra �s gondolataikra , mert  az intu�ci�juk nem fogja becsapni �ket. Ezt a k�pzett�rs�t�st tov�bb er�s�ti az a t�ny, hogy a farkasnak vastag bund�ja van , ami hagyom�nyosan a l�tnoki k�pess�gek szimb�luma . R�ad�sul van egy bels� �s egy k�ls� irhar�tege , ami a l�tnoki meg�rz�shez k�t�d� archetipikus er�ket t�kr�zi . A farkas gyorsan ki tud alak�tani er�s �rzelmi k�t�d�st . A var�zserej�ben rejl� tan�t�snak az is r�sze, hogy az ember b�zzon bels� meg�rz�seiben , �s teremtsen megfelel� �rzelmi k�t�d�seket . Megtan�tja az embert a bels� hangok meghall�s�ra , �s megv�dik �t a helytelen cselekedetekt�l. Az oltalmaz�sa is olyan , mint a tan�t�sa : n�ha kem�ny , n�ha gyeng�d , de mindig szeretetteljes . Amikor megjelenik a farkas , itt az ideje , hogy az ember �j �letet leheljen �letritmus�ban . �j utat kell keresnie , �j kir�ndul�st kell tennie , �s k�zbe kell vennie az �lete ir�ny�t�s�t . Mert mindenki a maga �let�nek az ura �nmaga teremti �s ir�ny�tja azt . Tegye ezt harmonikusan �s fegyelmezetten , akkor meg fogja ismerni a szabads�g igazi szellem�t .